Mi lesz a magyar film jövője? Mi lesz a pénzekkel és az állami stúdiókkal? kérdésekre mindhárom producer kis eltérésekkel, de hasonlóan válaszolt. A jelenlegi finanszírozási rendszert egyöntetűen átláthatatlannak és fenntarthatatlannak tartják. Ezt bizonyítja, hogy a bankoknak járó államilag garantált hiteltörlesztési elmaradások összege sem tudható pontosan. Magács László 9,2 milliárdról forint adósságról beszélt, de a helyszínen jelenlévő Havas Ágnes, aki jelenleg Andy Vajna kormánybiztos tanácsadója 9,1 milliárd forintról tud. A kialakult adósságspirálnak legfőbb okát a 2006-ban bevezetett rendszerben látják. A diskurzusban részt vett három producer egyetértett a jelenlegi szabályozás működésképtelenségében, és egy új átlátható rendszer kialakításának szükségességében. A Such György vezette állami stúdiókról pedig nem sokat mondtak, mert a rendszerváltás óta központi szerepüket elvesztették, és a filmes jogok közül sincs sok a birtokukban.

A jövőre nézve Petrányi Viktória, aki a Delta producere is volt, a magyar filmes piac felülvizsgálatát emelte ki. Szerinte túl sok filmet készítenek ma Magyarországon állami támogatásból. Úgy véli, sokkal kevesebbre lenne szükség. Ezt a számot egyetértésben Kovács Gáborral és Kálomista Gáborral 12 filmben határozta meg. Mivel sem igény, sem annyi pénz nincs a rendszerben, hogy egy ilyen kis ország ennél több filmet gyártson egy esztendőben. Kovács Gábor, aki többek között a Bibliothéque Pascal producere, hozzátette a hazai filmes szakma egyetlen esélye a co-produkció és a nemzetközi filmes piacon való aktív részvétel. Kálomista Gábor pedig a magyar filmek forgalmazásának kellő reklámozását jelölte meg a jövő zálogaként.

Arra a kérdésre, hogy ez a 12 film mekkora arányban legyen közönség vagy szerzői, már megoszlottak a vélemények. Kálomista Gábor,  a nagysikerű Valami Amerika és a Kaméleon producere, egy olyan kreditrendszerben gondolkodik, amely az eddigi szakmai teljesítményeket venné alapul. Petrányi Viktória úgy gondolja, elég lenne öt kiváló „független” szakember, akik kellő körültekintéssel lennének képesek kiosztania az állami támogatásokat. Kovács Gábor mindkettőben lát realitást, sőt nem zárja ki a kettő ötvözését sem.

Bár szakmai kérdésekben mindhárom filmes producer kicsit másképp vélekedik, abban mindegyikük egyetért, hogy jelenleg áll a magyar filmgyártás, mert nincs pénz a rendszerben. Ugyanis, ha az állam nem rendezi a filmes szakma támogatását, akkor nem születnek alkotások, a tehetségesebb rendezők, színészek pedig kénytelenek más országokban szerencsét próbálni. Kovács Gábor szerint ez a helyzet azért is elkeserítő, mert ma a magyar film sikereket halmoz világszerte. A leállás okait mind a hárman az óriási állami tartozásokkal, az új rendszer bevezetésére való várakozásban látják.

Az utóbbiról már februárban bejelentést tett Andy Vajna, de három hónap türelmi időt kért a szakmától. Ezt az információt a közönség soraiban helyet foglaló Havas Ágnes is megerősítette. A kérdésre, hogy miért nem tájékoztatják a filmeseket a tervekről, a kormánybiztos tanácsadója annyit mondott: mindenki legyen türelemmel májusig.