Szerkesztőség

Belépés

Regisztráció

Jelszó emlékeztető

 

Rovatok

Keresés

mese az élet

 

 

Kérdés esetén: sablik@mentropia.hu

 

A legerősebb pókháló

"Aztán a Holdat kapta le a pókocska az égről. Azt is elbírta. Úgy csillogott a háló közepén, akár a friss harmatcseppek"   Tovább »

Ezüsthold

A fák közül egy hatalmas, ezüstszínű ló alakja tűnt fel, körülötte olyan fénnyel, mely teljesen elvakította a grófot, kinek a szája is tátva maradt csodálkozásában. A ló megállt a farakásnál, és fejét billegtette, mintha csak hívna valakit, mire az erdő minden pontjából száz, meg száz apró fénypont szállt felé. Tündérek voltak.   Tovább »

A pitypangmezei csata

Harcba készültek az erdők tündérei, véres csatába: ragyogó páncélt, míves kardokat kovácsoltak maguknak, gyakorlatoztak, íjakat és nyílvesszőket faragtak. Volt már négyszáz éve is annak, hogy először kaptak össze valami apróságon. Maguk sem emlékeztek már, hogy min.   Tovább »

A nagy hal

Nagyapó horgászni ment. Mindannyian vele tartottunk, a család legapróbb tagjai is, a stégre gyűltünk, zöld és piros kockás pokrócokkal, termoszban meleg teával, szendvicsekkel - hiszen tudtuk, ma kifogjuk a nagy halat. A tó hullámai méregzölden csapdosták a partot, dühös szél fújt, de minket semmi nem rettenthetett el. Nagyapó bekapcsolta a kisrádiót, és bedobta a horgot. Vártunk. Egyre feszültebben.   Tovább »

A tánc

Albertnek hívták azt a bizonyos kisfiút. Ha jól emlékszem. Igen, Albertnek. Szeplős volt, göndör barna hajú, kissé pocakos. És nem tudott táncolni. (Ami nem is lett volna olyan nagy tragédia,ha az iskolában nem lett volna táncórájuk. De sajnos volt. Egy hórihorgas, karvalyorrú tanárnővel, aki hivatásának érezte, hogy minél nagyobb s kényelmetlenebb figyelmet szenteljen szegény Albertünknek.)   Tovább »

A tündérkirálynő

Valamikor régen egy kisfiú eltévedt az erdőben, és addig bolyongott, mígnem rátalált Tündérországra. Nagyon fáradt volt szegény, a királynő megsajnálta, s menedéket nyújtott neki. De másnap a kisfiú, mikor körülnézett az országban, már nem is akart hazamenni. A királynő megengedte neki, hogy aznap még ott maradjon, ám a nap végére annyira megszerették egymást, hogy nehéz szívvel váltak el. A tündérkirálynő megígérte a fiúnak, hogy gyakran meglátogatja majd, és a kisfiú is eljöhet hozzá bármikor. Így lettek a legjobb barátok.   Tovább »

Harmatgyűjtő Siobhan és Holdsugarú Gwyngad szerelmének legendája

Történt egyszer, hogy Holdsugarú Gwyngad, az éji lény vígságában oly soká maradt ébren, hogy megpillantotta a hajnalt, s vele egy különleges tüneményt: a fűszálak közt táncoló Harmatgyűjtő Siobhant.   Tovább »

A kastély iskola

Olivér félénken lépett be a kastélyba. Immáron második osztályos lett. Nem őrzött kellemes emlékeket az első évről. Ő volt a legkisebb az osztályban, ráadásul a természet vörös hajjal és szeplőkkel áldotta meg. A felnőttek szerették, mert kedves volt és éles eszű, de a gyerekek…   (1 komment)   Tovább »

Minden tündér lakik valahol

Bolondozott velünk az időjárás abban a márciusban. Hópihék porcukrozták a barackvirágokat, ám egy héttel később már a legszomorkásabb városi eső szitált belvárosi albérletem ablakára is. Éppen otthon ültem, a padlón, egy párnán, és egy táskára varrogattam apró tükröket. Csengettek.   Tovább »

A kendőárus asszony

Sokszor látták a kendőárust a Széchenyi téren üldögélni. Azt mondják, mindig csak a madarakat figyelte. Semmi mást. Nem érdekelték a járókelők, nem érdekelték az épületek. Azt mondták, ilyenkor repülni tanult.   Tovább »


Érdemesek

 

 

csaladivilag

Szeriőz

Árnyékkormány

Hagyományok Újrahasznosítása

ad6kap6

Szociális bolthálózat