Szerkesztőség

Belépés

Regisztráció

Jelszó emlékeztető

 

Rovatok

Keresés

mese az élet

 

 

Kérdés esetén: sablik@mentropia.hu

 

A kastély iskola

Olivér félénken lépett be a kastélyba. Immáron második osztályos lett. Nem őrzött kellemes emlékeket az első évről. Ő volt a legkisebb az osztályban, ráadásul a természet vörös hajjal és szeplőkkel áldotta meg. A felnőttek szerették, mert kedves volt és éles eszű, de a gyerekek…   Tovább »

Minden tündér lakik valahol

Bolondozott velünk az időjárás abban a márciusban. Hópihék porcukrozták a barackvirágokat, ám egy héttel később már a legszomorkásabb városi eső szitált belvárosi albérletem ablakára is. Éppen otthon ültem, a padlón, egy párnán, és egy táskára varrogattam apró tükröket. Csengettek.   Tovább »

A kendőárus asszony

Sokszor látták a kendőárust a Széchenyi téren üldögélni. Azt mondják, mindig csak a madarakat figyelte. Semmi mást. Nem érdekelték a járókelők, nem érdekelték az épületek. Azt mondták, ilyenkor repülni tanult.   Tovább »

A tökmanók bátorságáról való picinyke történet

Hallottatok már a tökmanókról? Nem? Hát az mégis hogyan lehetséges?   Tovább »

A gesztenyemanó tele

Mese arról, hogy a legkegyetlenebb télben a legjobb menedék az otthon melege   Tovább »

A nagy hal

Nagyapó horgászni ment. Mindannyian vele tartottunk, a család legapróbb tagjai is, a stégre gyűltünk, zöld és piros kockás pokrócokkal, termoszban meleg teával, szendvicsekkel - hiszen tudtuk, ma kifogjuk a nagy halat. A tó hullámai méregzölden csapdosták a partot, dühös szél fújt, de minket semmi nem rettenthetett el. Nagyapó bekapcsolta a kisrádiót, és bedobta a horgot. Vártunk. Egyre feszültebben.   Tovább »

A tánc

Albertnek hívták azt a bizonyos kisfiút. Ha jól emlékszem. Igen, Albertnek. Szeplős volt, göndör barna hajú, kissé pocakos. És nem tudott táncolni. (Ami nem is lett volna olyan nagy tragédia,ha az iskolában nem lett volna táncórájuk. De sajnos volt. Egy hórihorgas, karvalyorrú tanárnővel, aki hivatásának érezte, hogy minél nagyobb s kényelmetlenebb figyelmet szenteljen szegény Albertünknek.)   Tovább »

A Télkirály leánya

S ekkor kirázta a hideg. Nem érzett még ilyet soha. Várt. Újra megborzongott.   Tovább »

A szél menyasszonya

"ám a leány meg sem moccant. Bele-belekapott hajába az orkán, ám a szeme se rebbent. Ekkor a szürke szélherceg elindult, s egyre közelebb és közelebb jutott a tisztás közepéhez. Minden lépésével egyre erősebb lett a szél, egyre jobban tombolt. A leányon látszott, hogy rendíthetetlen – egyáltalán nem fél. Hatalmas sziklákat kapott fel a hurrikán, de a lányban emberére talált."   (1 komment)   Tovább »

A boszorkány

Azt beszélték, egy éjjel, egy holdvilágos, fagyos téli éjjelen megállt Gergely ablaka alatt, s csak nézte, nézte a fényt, a pislákolást, az árnyékokat – és vágyakozása oly erős volt, hogy kiáradt szívéből, és átváltoztatta testét. Mivel erejét most először használta, alakja egy csúf károgó varjúé lett...   Tovább »


Érdemesek

 

 

csaladivilag

Szeriőz

Árnyékkormány

Hagyományok Újrahasznosítása

ad6kap6

Szociális bolthálózat