Szerkesztőség

Belépés

Regisztráció

Jelszó emlékeztető

 

Rovatok

Keresés

mese az élet

 

 

Kérdés esetén: sablik@mentropia.hu

 

Ilyen volt a 23-ik Sziget...

Habár már javában zajlik az iskolaszezon és rég magunk mögött hagytuk a fesztiválokkal teli nyarat, én mégiscsak most, hetekkel később hoztam el nektek az Szigetről szóló rövidke beszámolót, aminek hangvétele az eddigiekkel ellentétben kicsit személyesebbre sikeredett. Elsősorban azért, mert ez a fesztivál már hosszú évek óta egészen különleges helyet foglal el a szívemben, emellett az idei évben mondhatni jeles évfordulót ünnepeltem, immáron 15-ik alkalommal voltam Szigetlakó. …és ettől most nagyon öregnek érzem magam! :)


Fotó: Vatai Réka Tímea


A Fesztivál az elmúlt évekhez hasonlóan idén is rendkívül sikeresen, rekordot döntve zárt, hiszen három alkalommal is kikerült a megtelt tábla a már napi kilencvenezer látogatóra kalibrált Sziget bejáratára. Ismét rengeteg országból érkeztek hozzánk a világ minden tájáról, egyes fanatikusok több ezer kilométert is utaztak csak a fesztiválért. Így tehát ahogy programokban sem, úgy embertömegben sem volt hiány.

Az egyetlen dolog, amiből viszont ismételten hiány volt és nem is kicsit, az az idő. Időből mindig hiány van a Szigeten, legalábbis nekem minden évben problémát okoz, hogy "túl sok" a program vagy inkább túl kevés az 5+2 nap és sosincs elég idő mindenhova elmenni, minden helyszínt körbejárni, mindent kipróbálni és megnézni, sok esetben nehéz választani a rengeteg program között. Minden évben az utolsó 1-2 napban döbbenek rá, hogy mennyi minden van még ami érdekel, amit meg szeretnék nézni, hallgatni, de hát ugye nem lehet egyszerre két helyen lenni… szóval nehéz ügy ez! :)


Asaf Avidan @ Nagyszínpad - Fotó: Vatai Réka Tímea


Azt hiszem a külföldiek körében azért is örvend ekkora népszerűségnek a Sziget mert nem csak abban egyedülálló, hogy rendkívül széleskörű zenei, kulturális és művészeti programokat kínál, hanem abban is, hogy ezen programok folyamatosak. A reggel és a kora délelőtti időszak, talán egy 3-4 órás időintervallum az egyetlen, amikor van egy kis pihenő és az alvás tűnik a legjobb elfoglaltságnak. Szóval ember legyen a talpán, aki tüzetesen végig tudja járni az egész fesztivált.



Fotó: Vatai Réka Tímea


Az idei újítások közül számomra az egyik legsokkolóbb az volt, mikor a Nagyszínpadhoz érve egy nagy üres placc fogadott, a jól megszokott kocsmasor teljesen eltűnt. Persze a Nagyszínpad küzdőterének átalakítása, elsősorban megnagyobbítása már igencsak időszerű volt, hiszen évek óta problémát okozott az esti fellépőknél a nagy zsúfoltság, az a tömegnyomor és az a lökdösődés ami sok esetben élvezhetetlenné tette a koncerteket. Az idei évben még a teltházas napokon is mondhatni kényelmesen elfértünk.

Ami a felhozatalt illeti, véleményem szerint jóval erősebbre sikeredett az előző évekhez képest, de ennek ellenére továbbra is úgy érzem, a Sziget kezd már-már túl „mainstream” lenni. Az úgynevezett EDM előadókkal és a közönségükkel sem vagyok túlságosan kibékülve, őszintén szólva alig várom, hogy lecsendüljön ez a korszak és kicsit visszatérjen a Sziget az alternatívabb irányba. Hiába széles a zenei paletta, mégis az utóbbi években a rock, a metál, a punk vagy bármilyen alternatívnak mondható műfaj egyre inkább kiszorulni látszik. Persze egy hasonlóan széles érdeklődési körű és ízlésű lelkes fiatal mint én :) így is talál rengeteg kedvére való előadót, de mégis, én sajnálom, hogy ezek a műfajok egyre kevesebb teret kapnak.


LaBrassBanda @ Világzenei - Fotó: Vatai Réka Tímea


Az igazi Sziget hangulatot idén is a Világzenei helyszín biztosította. Nem tudom megmagyarázni miért vagy hogyan, de a színpadok közül a Világzenei az egyetlen amely képes arra, hogy az amúgy is egyedi atmoszférájú Szigeten belül létrehozzon egy plusz külön kis világot, ahol az emberek hihetetlenül felszabadultan képesek ugrálni, táncolni vagy éppen a fűben heverni. A legjobb hangulatú és közönségű koncertek egyértelműen ennél a helyszínnél voltak az idei évben is.


William Fitzsimmons @ A38 - Fotó: Vatai Réka Tímea


Idén az A38 is a csúcson volt. Amellett, hogy a sátor mérete tovább nőtt és megszűnt a ketrecharchoz hasonlítható bejutási procedúra vagy éppen a túlzsúfoltság, jóval sűrűbb és színesebb programot kínált mint a tavalyi évben, itt volt a legváltozatosabb a műsor a műfajokat tekintve. A ventilátorzaj ugyan továbbra is zavaróan hangos volt egyes koncertek alatt, de összességében jobbnak tűnt a hangosítás az elmúlt évekhez képest. Ahogy a Világzenei színpad, úgy az A38 sem okozott csalódást, itt is remek volt a hangulat és számos kiváló koncertet hallottam.

Habár a munkám elsősorban a nagyobb színpadokhoz, helyszínekhez köt, és sokszor nem áll módomban a „kisebb” helyekre is ellátogatni, idén többször is elkeveredtem a kicsit félreeső European stage-re. Ezen a színpadon kevésbé ismert ámbár sok tehetséges zenekar megfordult és bizony volt közülük pár akik mondhatni minőségibb koncertet adtak mint 1-2 „nagy” név. Szóval igenis érdemes elmenni és belehallgatni számunkra ismeretlen vagy kevésbé ismert előadók koncertjeibe! :)


Lohaus @ European Stage - Fotó: Vatai Réka Tímea


Velem együtt jubilált, azaz szintén 15-ik évfordulóját ünnepelte a Sziget Magic Mirror helyszíne is, amelynek ünnepélyes megnyitójára számos ország delegálta nagykövetét. A 15 év után ismét a régi fényében pompázó építménybe a Pussy Riot pár tagja is ellátogatott a fesztivál ideje alatt egy interaktív beszélgetés keretében.


Pussy Riot @ Magic Mirror - Fotó: Vatai Réka Tímea


Ismét nagy mosolyt csalt az arcomra az a rengeteg erős vággyal és motivációval teli ember aki kitartóan próbálkozott bejutni a VIP-be, ami egyébként a korábbi évekhez képest közel a négyszeresére nőtt. Az idei évben egyébként lehetőség volt belépésre jogosító jegyet vásárolni, így nem csak a dolgozók, sajtósok, a fellépő művészek vagy éppen a rendkívül fontos celebeknek volt bejárás, hanem bárki másnak aki áldozott plusz összeget ezért a lehetőségért. Megragadnám az alkalmat és megnyugtatnék mindenkit, hogy a legnagyobb és legjobb bulik mindig a VIP-n kívül történnek! :)

Habár ez egy rövidke beszámoló és nincs rá mód valamint képtelenség is mindent szavakba önteni, a Sziget idei dekorációjáról mindenképp szeretnék említést tenni. Hihetetlen mennyiségű égő, lampion, különleges lámpa, szobor és egyéb művészi alkotás díszítette a fesztivál minden egyes pontját.

Az idővel viszonylag jól jártunk, a hűvös, folyamatos esős idő a Sziget vége után köszöntött be, nem is volt akkora hőség mind a Volton, legalábbis a 38 helyett csak 35 fok volt és több is volt az árnyékos hely ahova el lehetett menekülni a nap elől. Persze a locsolóautók a Szigeten is tiszteletüket tették és a víz láttán megint teljesen bevadult a nép.


Fotó: Vatai Réka Tímea


Azt hiszem, én igen szerencsésnek mondhatom magam, amiért az elmúlt 15 évben lehetőségem volt látni és megtapasztalni, hogy évről évre milyen változásokon ment keresztül a fesztivál, hogyan és mennyit fejlődött a Sziget és mekkora utat járt be. Minden évben tudnak újat mutatni a szervezők, mindig van valami plusz, valami extra, valami különleges és egyedi, úgyhogy nagyra becsülök mindenkit, aki ezen a fesztiválon dolgozik. Habár vannak dolgok amik személy szerint nekem hiányoznak, vagy vannak olyan változások amik kevésbé tetszenek, mégis ez a fesztivál az örök kedvenc és anélkül, hogy tudnám a következő évi műsort, már tudom, hogy úgyis megyek.


Szóval 2016. augusztus 10-17. Hajógyári sziget, gyertek!, én ott leszek. :)


A 23-ik Szigetről készült teljes galériát itt tekinthetitek meg: http://s186.photobucket.com/user/nyenyere/slideshow/Mentropia_Sziget_Album_2015?sort=2

 

 

Értékelés

Még nem érkezett értékelés erre a cikkre.

A cikk értékeléséhez be kell lépned.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezni.

 

Hozzászólások

Nincs hozzászólás.