Az Egyesült Államokban talán még soha nem volt ennyire nyilvánvaló, miért van szükség egy átfogó klíma- és energiatörvény elfogadására. A Mexikói-öbölben az amerikai történelem legnagyobb olajkatasztrófája emlékeztet a fosszilis energiaforrások kockázataira, a NASA pedig nemrég megerősítette, amit mindenki a saját bőrén is érez: a 2010-es év lesz a legmelegebb év a mérések kezdete óta. Az intő jelek azonban nem sok hatással vannak a washingtoni törvényhozásra.

Harry Reid, az amerikai Szenátus demokrata többségi vezetője múlt hét csütörtökön bejelentette, a felsőházi demokratáknak nincs elegendő (60) szavazatuk ahhoz, hogy elfogadják a klímatörvényt. Ezzel a demokrata vezető egyben azt is beismerte, 2010-ben már nem valószínű, hogy az Egyesült Államokban átfogó törvény születik az üvegházgázok kibocsátásának korlátozásáról. A törvényt támogató demokrata vezetők, mint a klímaváltozás elleni küzdelem élharcosa, és egyben a jogszabály-tervezet egyik szerzője, John Kerry szenátor is csalódottságának adott hangot a klímatörvény kudarca miatt.

A törvényt egyetlen republikánus szenátor sem támogatta, miután egyik szerzője, a republikánus Lindsey Graham is kihátrált a tervezet mögül. A konzervatív politikusok azzal érveltek, hogy a klímatörvény által bevezetendő kibocsátás-kereskedelmi („cap-and-trade”) rendszer magasabb energiaárakhoz vezetne, és összességében ártana a gazdaságnak. Ugyanakkor a jogszabály-tervezet a demokraták sorait is megosztotta, akik közül sokan a novemberi kongresszusi választások előtt vonakodtak egy újabb támadási felületet adni ellenfeleiknek.

Ki ölte meg a klímatörvényt?

Hogy ki a felelős a klíma- és energiatörvény szenátusi kudarcáért, arról megoszlanak a szakértői vélemények. Tény, hogy a tervezet már eleve csupán harmadik helyen szerepelt Barack Obama, illetve a felsőház napirendjén, azt ugyanis háttérbe szorította az egészségügyi, illetve a pénzügyi reformért folytatott politikai küzdelem.

Szakértők szerint azonban a kudarc alapvető oka az ország gazdasági helyzetében, illetve az erre építő republikánus stratégiában keresendő. A jobboldali szenátorok ugyanis azt állították, hogy a törvény még több munkahely elvesztéséhez és áremelésekhez vezet majd, rájátszva ezzel a tíz százalék körüli munkanélküliség miatti általános elégedetlenségre. A demokraták ráadásul képtelenek voltak meggyőzően érvelni amellett, hogy a törvény egyik célja épp az, hogy „zöld” álláslehetőségeket teremtsen.

A B-terv

Egyelőre csak egyetlen eszköz maradt Obama kezében az üvegházgáz-kibocsátás csökkentésére: a Környezetvédelmi Ügynökség (EPA). 2007-ben a Legfelsőbb Bíróság úgy döntött, a Tiszta Levegő Törvény lehetővé teszi az üvegházgázok kibocsátásának szabályozását. Ezzel megnyílt a kapu az EPA előtt, hogy szabályokat alkosson a károsanyag-kibocsátás korlátozására.

A Fehér Ház már korábban is jelezte, hogy a klímatörvény kudarca esetén ezt az utat választaná, olyannyira hogy Obama nemrég leszögezte: az elnöki vétót is bevetné, ha a Kongresszus megpróbálná korlátozni a Környezetvédelmi Ügynökség hatáskörét a szén-dioxid kibocsátás szabályozására. A klímatörvény elakadása azonban túlmutat az amerikai belpolitikán, hiszen az hatással lesz a folyamatban lévő nemzetközi klímatárgyalásokra is. Az üvegház-gázok kibocsátását korlátozó amerikai törvény nélkül ugyanis Obamának nem lesz tárgyalóalapja a 2010. decemberében tartandó mexikói klímakonferencián. Ez azt jelentheti, hogy az amerikai klímatörvénnyel együtt a nemzetközi klímaegyezményre is legalább még egy évet várnunk kell.

A Kerry-Boxer-féle klíma- és energiatörvény dióhéjban

- 2020-ig 20 százalékos, 2030-ig 42 százalékos, 2050-ig pedig 83 százalékos kibocsátás-csökkentést irányzott elő az Egyesült Államokban.
- Létrehozta volna az úgynevezett „cap-and-trade” emisszió-kereskedelmi rendszert, amelynek célja, hogy ösztönözze a tiszta technológiákra való átváltást, és ezzel a kibocsátás-csökkentést. A program keretében a szennyező iparágak szereplőinek kibocsátási engedélyekkel kellett volna rendelkezniük, amelyeket a szennyezés csökkentése esetén eladhatnak.
- Támogatta volna a megújuló energiaforrásokkal, az újgenerációs nukleáris erőművekkel, illetve a széndioxid-tárolással kapcsolatos fejlesztési projekteket.
- Programot indított volna a klímaváltozás által leginkább veszélyeztetett országok támogatására.

Forrás: www.greenfo.hu