A dél-kelet ausztráliai Murray-Darlin térségben 2006 óta szinte alig esik az eső. Ez nemcsak a mezőgazdaságból élőket sújtja, hanem az ausztrál őslakosokat is, akiknek szoros kapcsolatban áll az életük a friss vízzel.

Aboriginal diákok forgattak egy filmet a problémáról, amelyet nemrégiben beválogattak a Human Right Watch nemzetközi filmfesztiváljára. A dokumentumfilmben a fiatal filmkészítők azt mutatják be, hogy a szárazság miként rombolja az aboriginalok tradícióit. Az ősi népcsoport ugyanis magát a frissvizek népének nevezi és hosszú ideje él a Lower tavak és a Coorong melletti Alexandria tónál. Megélhetésük legfőbb forrása a víz, hiszen elsősorban halászattal foglalkoznak. Ám a 2006 óta tartó szörnyű szárazság miatt ezek a tavak bizony nem hasonlítanak régi voltukra és az aboriginalok csak nehézségek árán tudnak halászni.

A Coorong területen élő idősek még sosem láttak ennyire leapadt tavakat. A másik gond, hogy a kevés csapadék miatt a tavakba ömlő folyók vízhozadéka is szörnyen megcsappant, így a Murray folyó torkolatában ivásra alkalmatlan lett a folyó vize, mivel az túl sós. Gondot jelent az is, hogy a környező fákon sem terem annyi ehető bogyó, amely elég lenne számukra. De probléma az is, hogy az amúgy kosárfonással foglalkozó népcsoport egyre messzebb talál a kosarak készítéséhez kákát. Most már 2-3 órát kell gyalogolniuk Meningie felé, hogy legyen a kosárfonáshoz alapanyaguk.

Az öregeket nagyon lesújtja a szárazság, mivel hitük szerint a földek és a vizek és maguk az aboriginalok is egy élő testnek a részei. Úgy vélik, hogyha földjeik és vizeik meghalnak, akkor az az ő halálukat is jelenti. A Ngarrindjeri hitük szerint a földek és a folyók egy álomban születtek és a mítosz minden folyó és hegy születéséről is mesél. Vallásuk szerint, hogyha az állatok vagy a folyók eltűnnek, amelyek ugyancsak részei a spirituális körforgásnak, akkor az a véget jelenti.

Forrás: www.greenfo.hu