Szerkesztőség

Belépés

Regisztráció

Jelszó emlékeztető

 

Rovatok

Keresés

mese az élet

 

 

Kérdés esetén: sablik@mentropia.hu

 

Megérkezett a filmesek Godot-ja

Nem is olyan régen egy sajtótájékoztatón még a filmes szakma kiáltott a pusztába: Mi lesz velünk? Hol van Vajna? Mostanra megérkezett.

Pár héttel ezelőtt még nem volt tisztázott, hogy lesz-e idén új magyar film. És ha lesz mennyi lesz? Hány alkotást támogatnak? Mekkora mértékben? De a május 2-án tartott sajtótájékoztatón a producerből lett kormánybiztos igyekezett megadni a válaszokat: ez évben megalakul a Magyar Nemzeti Filmalap, a magyar filmgyártást támogató új közhasznú vállalat és hogy újrainduljon a verkli, még ebben az évben 3-4 filmet is támogatnának. 2012-től pedig átlagosan évente 8-10 játékfilm szponzorálását tervezik.

Hogy miből? Abból a 2 milliárd forintból, amelyet pár hónapja különített el a költségvetés Andy Vajnáék számára. A kérdés persze az, hogy elég lesz-e ennyi pénz? Nem valószínű, hiszen az eddigi támogatási rendszerben is legalább 9-10 milliárd forint volt. Mégsem volt elegendő, igaz, ez a rossz utófinanszírozású rendszernek volt köszönhető, amely 2006-ban vált kaotikussá.

Vagyis, ha az állam évente átlagosan 9 filmet akar szponzorálni a félretett 2 milliárdból, akkor nagyjából egy filmre 220 millió forintnyi támogatás juthat. Viszont még ennél is kevesebb pénzbeli támogatásról beszélhetünk, maximum 150 millió Forintról. A többit producereknek kellene biztosítania. Ez persze nem vigasztalja azokat a filmes befektetőket, akik eddig 300-400 millió forintból voltak kénytelenek gazdálkodni. Annak ellenére, hogy egy film igazi költsége, ha mindenkit és mindet tisztességesen megfizetnek, minimum 600-700 millió forint lenne. Így pedig mindegy, hogy Vajna ellentétben Godot-tal megérkezett, ugyanis a filmes szakma elé a várt sárgarépa helyett egy rosszízű fehéret dobtak. A pocsék fehér gyökér ízű alulfinanszírozottság árát pedig a szakma fizeti meg, hiszen így a tehetségesebbek mind külföldre mennek egy kis sárgarépáért.

A filmesek tartotta korábbi sajtótájékoztató másik fontos kérdése volt, hogy ki vagy kik fogják szétosztani a pénzt. Andrew G. Vajna tervei szerint, az új rendszerben a pályázatok elbírálásakor a hangsúly a forgatókönyvekre kerül, és a projektekről egy öttagú szakértői bizottság fog dönteni. A testület tagjai egy évre pályázat útján nyerik el tisztségüket. Ebbe a bizottságba filmes szakembereket - forgatókönyvírókat, rendezőket, forgalmazókat – várnak.

Egy másik rendkívüli probléma, a felhalmozódott adósság, amelynek mértékéről még maguk a filmesek sem voltak teljesen tisztában. A mostani sajtótájékoztatón elhangzottak szerint erre a kormány és megbízottai egy a finanszírozás jelenlegi problémáit megoldandó konszolidációs alapot hoznának létre, hogy az elmaradt támogatásokat rendezzék.

Havas Ágnes korábbi producer, Andy Vajna tanácsadója elárulta, hogy a Magyar Nemzeti Filmalapot a Nemzeti Vagyonkezelő hozza létre. A cég két lépésben születik meg. Az elsőben a pályáztatás, a projektfejlesztés, a gyártás, a forgalmazás és a pénzügyek kerülnek az új filmalaphoz. A másodikban pedig bizonyos vagyonelemek. Itt jönnek képbe az állami „filmes” tulajdonok és jogok. Ilyen a MAFILM Audio, s ezek ingatlanjai. A Magyar Filmlaboratórium, a MOKÉP és ingatlanvagyona. Valamint a Nemzeti Filmarchívum filmjogai. Az állami stúdiók - a Hunnia, a Dialóg, az Objektív és a Budapest és a hozzájuk tartozó filmes jogok, mind a filmalaphoz kerülnek.

Arra kérdésre, hogy miért nem nézik a magyar filmeket a producer társadalom már sokszor kifejtette véleményét. Miszerint az előző szisztémában az állami támogatás nem vonatkozott a film forgalmazására csupán a gyártására. Így annak bereklámozására nem maradt elegendő pénz. Ezáltal a külföldi filmek reklámdömpingjével nem voltak versenyképesek a magyar produkciók. Tehát a kérdése adott. Az új struktúra miképpen kívánja megakadályozni egy újabb Torinói ló esetét? Nevezetesen, hogy egy Ezüst Medve Díjas Tar Béla filmet ne csak 90 ember nézzen meg a hazai moziban. A kormánybiztos szerint az új rendszer legfőbb célja, hogy a közönség - mind Magyarországon, mind pedig külföldön - visszatérjen a magyar filmekhez. Ám a részletek még ködfátyolba burkolóznak.

A pénzügyi támogatási rendszerekről szólva csak annyit árultak, el, hogy a forgalmazói tevékenységet az állam fogja végezni, legalább is külföldön. „A filmalap nemzetközi tevékenységet is végez, beleértve az európai uniós támogatási rendszerek magyarországi képviseletét, a "fesztiváloztatást" és a nemzetközi forgalmazást” – mondta Havas Ágnes, megjegyezve, hogy eddig állami cég nem foglalkozott a magyar filmek központosított külföldi értékesítésével. Viszont a határon belüli forgalmazás kérdését, illetve hogy a határon túli központi állami terjesztés mit is jelent pontosan, még homály fedi.

 Radnai Károly pénzügyi tanácsadó a finanszírozás részleteiről szólva elmondta: - "koncepcionális váltásra" kerül sor, kétlépcsős támogatási rendszer lép életbe. Az alaptámogatásra szélesebb körből várható jelentkezés, ennek mértéke legfeljebb 150 millió forint vagy a költségvetés 50 százaléka. Az ezen felüli támogatás szigorúbb feltételekhez kötött és a filmalapnak sokkal nagyobb beleszólása lesz a produkciókba. A szervezet emellett részesedik a bevételekből, "mintegy koprodukciós partnerként" lép fel. A tervek szerint megszűnik a normatív, utólagos támogatás - közölte Radnai Károly, hozzáfűzve - az új rendszerben is megmarad a 20 százalékos adókedvezmény.

Ez a filmvilág egyik szemébe örömöt, másikba könnycseppet csalhat. Örömöt, mert végre megszűnik az az átláthatatlan támogatási rendszer, amely felhalmozta a bő 9 milliárdos adósságot. Másrészről aggodalmat, merthogy „sokkal nagyobb beleszólás” kifejezés legalább annyira nehezen értelmezhető, mint Beckett Lucky-jának „kalapos” monológja.

A pályáztatás, feltételeiről és módjairól Havas Ágnes elárulta, hogy mostantól a Magyar Nemzeti Filmalap fogja elbírálni a játékfilmeket, beleértve a koprodukciós munkákat, az egész estés animációs filmeket, valamint a mozikba kerülő egész estés dokumentumfilmeket is. A tévéfilmek, kisjátékfilmek, egyéb dokumentumfilmek és animációs alkotások hozzájárulása terén pedig szoros együttműködést alakítanak ki a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alappal, amelynél idén 725 millió forint értékű dotációra lehet majd pályázni. Havas Ágnes utalt arra, hogy szponzorálják majd az új tehetségeket is: külön lehet majd pályázni első filmek, illetve kísérleti filmek forgatókönyveivel.

A támogatásokkor eddig elfolyó pénzek megakadályozásának ügyében is szemléletváltásra kerül sor. A volt Nemzeti Filmiroda, amely 2007 óta a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Filmiroda Igazgatóságaként működött, átkerül a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság felügyelete alá. Ez azt jelenti, hogy a szervezet hatóságként léphet fel a jövőben, ha valamiféle visszaélésre derül fény. - fejtette ki Havas Ágnes.

A művész mozikról Andy Vajna úgy nyilatkozott, hogy tovább is fenn kívánják tartani azokat, de még nem tudják pontosan miből. Viszont lehetségesnek látja, hogy megszülessen egy televíziós csatorna, amely a filmalap és a filmarchívum együttműködéséből jönne létre.

Zárásként pedig Havas Ágnes kifejtette, hogy a Magyar Nemzeti Filmalap szakmai együttműködést akar kialakítani az ELTE új filmkészítő szakirányával, valamint a Színház- és Filmművészeti Egyetemmel is közös workshopok indításával.

 

Értékelés

Még nem érkezett értékelés erre a cikkre.

A cikk értékeléséhez be kell lépned.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezni.

 

Hozzászólások

Nincs hozzászólás.