Szerkesztőség

Belépés

Regisztráció

Jelszó emlékeztető

 

Rovatok

Keresés

mese az élet

 

 

Kérdés esetén: sablik@mentropia.hu

 

Új Utak 2012 - Kreatív menedzserek konferenciája

Az Art&Business előző évi nemzetközi konferenciájának sikerén felbuzdulva idén, 2012. március 29-én újabb művészeti menedzsment konferenciát szervezett, ezúttal a „Kulturális és kreatív iparágak: kreativitás a kultúrában és a gazdaságban" címmel. A rendezvényen a művészeti kreativitás gazdasági potenciáljait vizsgálta, és azt, hogy az üzleti életben nélkülözhetetlen szervezőelv, eredményorientáltság és projektszemlélet miként hasznosítható kulturális-kreatív szférában olyan területeken, mint a közönségfejlesztés, a finanszírozás, a programmenedzsment és az irányítás.

 

A kulturális élet szereplői közül azokat hívták meg, akik a „kreatív gazdaság" valamely ágazatát képviselik, és olyan kulturális terméket hoztak létre, amelyek gazdaságilag sikeresen működnek. Az „Új Utak" konferencia főbb kérdései: mit tanulhatnak a művészettel foglalkozó kreatív szakemberek, az üzleti szférától, a művészi szabadság és a sikeres üzleti menedzsment konfliktusai, a kreatív gondolkozás és a művészetek pozitív hatásai a gazdasági élet szereplőinek üzleti eredményeire, a kreatív ágazatok hatása a társadalom közérzetére, és egy ország fejlődésére.

A budapesti Brit Nagykövetség dísztermében rendezett konferencia vitaindító előadásában Vasák Benedek, az A38 kulturális központ kreatív igazgatója bemutatta a Hajó kreatív vezetési irányvonalát. A páratlanul sikeres hazai kulturális vállalkozás működésének tapasztalatairól beszélt. A menedzsment szempontjából nagyon fontos a munkakultúra, amely minden céget jellemez. Ilyen értelemben a Hajó a leginspiratívabb munkakörnyezet számára, a szervezetben nagyon lapított a hierarchikus piramis és nincsenek ténylegesen kijelölt posztok, inkább projektekben működnek együtt a kollégák. Ebből adódnak súrlódások, de összességében ez az együttműködés kreatívvá teszi az embert és egyáltalán nem unatkozik. A Hajó munkatársi magja, amely a programszervezéssel, koncepciógyártással, pályázással foglalkozik, évek óta változatlanul ugyanaz a 20-25 ember. Ami művészileg értékes, annak nem feltétlenül kell kompromisszumokat kötnie ahhoz, hogy eljusson a közönségéhez. Az előadó szerint, az esetek nagy többségében meg lehet találni azokat a csatornákat, amik hozzásegítenek a produkció létrejöttéhez. Ha a produkció profilja megengedi, akkor üzleti szponzorokat lehet bevonni, de ha nem, akkor EU- s és állami pályázati lehetőségeket kell keresni. A szponzorokat pedig a céges preferenciáik alapján kell a megfelelő produkcióhoz kell párosítani. Az A38 speciális helyzetben van, hiszen produkciói egyszerre tartoznak a magas- és szubkulturális vonalhoz. Hiányzik a véleményvezér kulturális sajtótermék hazánkban, mint például a párizsi Les Inrockuptibles, ami egy átfogó művészeti, könnyűzenei filmes témájú magazin 18-29 közötti fiataloknak. A hazai közönség nagy része a saját honlap, hírlevelek és közösségi oldalakon keresztül értesül a programokról, illetve ami alapján megszületik a döntésük, hogy eljönnek a Hajóra. Ebből kiderül, hogy a piacvezető ingyenes programmagazinoknál fontosabbak Magyarországon a saját kommunikációs csatornák, közösségi oldalak.

Ezt követően Adam Goodman producer - a Mid Atlantic filmprodukciós cég ügyvezetője (többek között az Eragon, a Hellboy 2, és a Borgiák című filmek magyarországi gyártója, a Bruce Willis főszereplésével készülő DIE HARD 5. hazai producere) -, a filmgyártást, mint üzleti vállalkozást elemezte, kiemelten a kockázatkezelés és a finanszírozás szempontjából. Az előadó, pozitív magyarországi tapasztalatairól számolt be. Egy producernek a határidőket és a büdzsét sokszor csak kemény kompromisszumok árán sikerül betartatni, így az, hogy komoly nézeteltérések nélkül be lehessen fejezni egy filmet, máshol szinte elképzelhetetlen, de hazánkban szerinte ez nagyon jól működik. A 2004-től érvényes 20%-os adókedvezmény számos produkciót vonzott Magyarországra. A szakmai szempontok, a kiépített infrastruktúra, a technikai felkészültség nagyon sokat számít. Budapest lehagyta a szomszédokat, éppen azért, mert az elmúlt hat év alatt számos nagy horderejű forgatásnak volt a befogadója. Nyitottak voltak a külföldi követelményekre és beletanultak a filmkészítés amerikai, brit sajátosságaiba.

Orlai Tibor - az Orlai Produkció vezetője - az üzleti alapú színházcsinálásról beszélt, azaz „miként fér meg egymás mellett a szórakoztató és a művész színház".A Férfi Nő előadás kapcsán elmondta, hogy ragaszkodtak hozzá Dés Lászlóval együtt, hogy bárhová is mentek, mindenhova „saját hangot", „saját fényt" vigyenek. Ez természetesen egy iszonyatos költségvonzatot jelentett, de csak így tudták biztosítani, minden néző, minden helyszínen, ugyanazt a magas minőséget kapja. Ez a produceri hitvallása: színházban, szabadtéren vagy sportcsarnokban, mindig ugyanúgy szóljon a koncert, és mindig ugyanazt a látványt kapja a közönség. Szponzori támogatással jöhetett létre a darab, melynek fő támogatója a UPC de a Szerencsejáték Rt, az ERSTE Bank és Művészetek Palotája is nagyon sokat segített anyagilag. Sokat segítettek a médiapartnerek; a Pesti Műsor, a Port.hu, a Nők Lapja és a Népszabadság és a Színház.hu, akik ugyancsak az ügy mellé álltak. Az előadó hangsúlyozta, hogy a színházakban gazdasági szempontból lehetnek, még tartalékok, és fontos még a közönséggel szembeni alázat. A kreatív munka nem egyenlő az ötlettel, a kreatív munka egyfajta intenzív gondolkodásmód.

Izgalmas felvetések, válaszok hangzottak el a konferencia délutáni programján is, melynek címe „Az élet sója" - a kreativitás és művészet, mint „sikertényező" a társadalomban és az üzleti életben.

Ennek a témakörnek a vitaindítóját Schilling Árpád - a Krétakör vezetője - vállalta magára, „Mennyi művész(et) kell egy társadalomnak?" címmel. A színház, mint összművészeti műhely, kulturális eszközök segítségével megmozgatja a társadalmat. A kulturális attitűd kialakulásának segítésére jött létre az ún: „ Mobil színház nevelési program".ahol a kreatív közösségi élet, aktív együttműködés révén a néző-szereplő saját, belső élménnyel gazdagodik. A színészek a nézők „gyűrűjében" játszanak és „kiszólnak", aktív párbeszédet folytatnak a hallgatósággal. Lehetőség nyílik egyfajta társadalmi párbeszédre, ezáltal katarzis jön létre, az integráció létrejöhet, a bemutatott példában adott esetben roma és nem roma között. Az előadó azt a tévhitet akarta tisztázni, miszerint a kultúra -termék, pénzbe kerül, tehát akkor van rá igényünk, ha van pénzünk rá. De a kultúra az állapot, és a közösségtudat a kulturális alapra épül, ebből fejlődik ki a gazdasági alap. A szolidaritásra (kíváncsiság, empátia segítségével) épül a nevelés. Több lépcsős folyamat keretében (adaptációs képesség - versenyképesség, folyamatos képzés, fejlődés előrelépés) jól működő modellek alakulnak, alakultak ki. Az együttműködést a befektetőkkel támogatás formájában lehet kialakítani. A politikusok a jól működő gyakorlatokat program szintre emelhetik. A média feladata lenne a jó gyakorlatok terjesztése, hogy nyilvánosan, a köztudatban megjelenjenek.

A kultúra és a kreatív ágazatok szerepe, valamint a társadalmi és szellemi „jólét" megteremtésének feltételei már a tavalyi konferencián is nagy vitákat váltott ki. Alastair Creamer (Creamer & Lloyd, UK),kaméleonnak nevezte magát, azaz félig zenésznek, művésznek és félig üzletembernek, aki a művészetek segítségével az üzleti problémákat kreatívan megoldja. a Unilever Catalyst esettanulmányán keresztül ismertette a művészetben rejlő lehetőségeket, a vállalaton belüli kulturális változások beindítására. A vállalaton belül kiderült, hogy a fiatalokat nemcsak a pénz érdekelte, illetve nem mindig az szerepelt első helyen. A cégvezetés azt tapasztalta, hogy bár a növekedés, fejlődés még zajlott a cégben, de egyre kevesebb érték volt benne. Fontos szempont a figyelem, azaz újra meg kell tanulni, hogy figyeljünk arra, aki beszél. A szó, a nyelv tisztelete, íráskészség fejlesztése. Művészet és kreativitás szerepe a reklámban, nagyon hatásos a történetmondás, a „story" szerepe. Egy képhez leírást kértek költőtől, történésztől, belsőépítésztől, jelmeztervezőtől és nagyon érdekes szövegek születtek, ezt használták fel a kép reklámozásához. A vizuális műveltség is egyre nagyobb szerepet játszik: a kulcskérdések a képekre koncentrálnak. A divattervező Helen Storey designer, egyben a London College of Fashion professzora a ruházatunkat szeretné hadrendbe állítani a környezetszennyezés ellen. Jelenleg is zajló vizsgálatai, amelyekben Tony Ryan vegyészmérnökkel dolgozik együtt, a Catalytic Clothing (Katalizáló ruhák) elnevezést kapták; a speciális öltözékekkel a brit tervező a levegő megtisztítását célozza. Másik kreatív „zöld" ötlete, hogy olyan palackot készítsenek, melyből, ha kifogy az ital, magától összemegy, végül csak a kupakja marad meg, abba is virágmagot applikálnak, tehát ha elültetjük, kivirágzik a szó szoros értelmében. A tapasztalat azt mutatja, hogy a művészetek bevonása engedélyezést nyit a szervezeten belül, azaz új perspektívák beengedésével új távlatok nyílnak. Ezek az emberek, akik mindkét gondolkodást alkalmazzák, művészi, üzleti szempontból, azok közvetítenek a két világ között. Hídépítők, akik segítenek átjárni a két világ között.

Dinah Caine, a Skillset vezérigazgatója - tehetséggondozás, képzés és kutatás a kreatív ágazatok támogatásával. A brit Skillset modellje évek óta sikeres és nemzetközileg is követett példája a piaci szereplők szerepvállalásának a kulturális és kreatív szektor képzési programjaiban. A művészet, nem más, mint a vállalaton belüli kulturális változások motorja. A készség és tehetséggondozás a legfontosabb a szervezetek működésénél, évi 150 milliót fordítanak erre. Minden bevételt visszaforgatnak és évi 12,6% növekedést érnek el. Angliában a film külön szektor a televízióhoz képest. A közoktatási rendszerben a dolgozók 40%gyakornok, azaz fizetés nélküli alkalmazott. A Szebb jövő program 2004-ben indult, melyen 18.000 ember vett részt, 47 millió fontot lehetett erre költeni, hogy a különböző területeken dolgozó emberek kipróbálhassák magukat más területeken, más helyzetekben.

Emile Bootsmaa Kempinski Hotel Corvinus vezérigazgatója - a „Kempinski Arts Programme"-n keresztül mutatta be a művészeti szponzoráció helyét és szerepét Budapest egyik vezető szállodájának üzletpolitikájában a konferencia záró előadásában.

A Kempinski szállodalánc 1897 óta működik, az egyik legrégibb szálloda hálózat. Európa a művészetek bölcsője- és az életet stílusosan kell élni - ez a művészeti program háttere. Fiatal művészek felkarolását tűzték ki célul a komolyzene és képzőművészet terén, neves művészeti oktatási intézményekkel együttműködve. 18-27 év közötti művészek támogatása, egész éves vagy nyári illetve mesterkurzusra. Az ösztöndíj szólhat 2hónapos térítésmentes tartózkodásra a Kempinski valamelyik szállodájában pl ha egy távoli kultúrát szeretne megismerni a diák. Ilyen esetben az útiköltséget, szállást, további kiadásokat is fedezik, és a végén kiállítást rendeznek a művész alkotásaiból. 13 féle ösztöndíjat illetve támogatási programot hoztak létre.Budapesten saját galériát is működtet, melyben már több mint ezer kép található. 2 havonta kiállítás megnyitót tartanak. A Moholy-Nagy Művészeti Akadémiával, a Szépművészeti Múzeummal és a Művészetek Palotájával is kapcsolatban állnak.

A konferencián elhangzottak további gondolatokra késztetnek, mind a művészeti, mind az üzleti élet terén, a különböző területek kreatív egymásra hatása révén.

 

Dienes Éva

 

 

Értékelés

Még nem érkezett értékelés erre a cikkre.

A cikk értékeléséhez be kell lépned.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezni.

 

Hozzászólások

Nincs hozzászólás.